Magyarország Alaptörvénye „P) cikk
A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.”
Az állam a talajvédelmi hatóság útján a termőföld termékenységének és minőségének megóvása, fizikai, kémiai és biológiai romlásának megelőzése érdekében felügyeli azon tevékenységeket, melyek szakszerűtlen kivitelezése veszélyeztetheti talajaink minőségét. Az ilyen talajveszélyeztető tevékenységek végzéséhez a talajvédelmi hatóság engedélye szükséges.
Az engedélyben leírtak betartása garantálja termőtalajaink hosszú távú fenntartható használatát, valamint az egészséges élelmiszerek termesztését.
A talajvédelmi hatóság engedélye szükséges:
- talajjavításhoz,
- mezőgazdasági célú tereprendezéshez,
- a talajvédelmi műszaki beavatkozásokhoz, létesítmények megvalósításához,
- hígtrágya termőföldre kijuttatásához az állattartás során keletkező szervestrágya kivételével,
- szennyvíz, szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásához,
- nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék termőföldön történő felhasználásához,
- mezőgazdasági termelés során keletkező nem veszélyes hulladék termőföldön történő felhasználásához, kivéve a mezőgazdasági táblán keletkező növényi maradványokat.
Az elsőfokú talajvédelmi hatóság minden megyében a Megyei Kormányhivatal Növény-, Talajvédelmi- Igazgatósága.
Az elsőfokú talajvédelmi hatóság felettes szerve, a fellebbezések elbírálására jogosult szerv a másodfokú talajvédelmi hatóság, amelynek intézménye a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság.
