„Az embernek kiszolgáltatott állat védelme és kímélete az emberi kultúrához szorosan hozzátartozik.

A civilizált, kulturált társadalmakban ma már általános erkölcsi követelmény az élőlénytársakkal szembeni megértő, természetes szükségleteiket kielégítő érzéseikkel számolni, szenvedéseiket enyhíteni akaró, humánus magatartás. Minden embernek erkölcsi kötelessége az állatok védelme és kímélete, az állatok tiszteletben tartása és a jó közérzetük biztosítása.

Ez az egyik tényezője az európai társadalmi erkölcsnek, s ebből következően hazánk megítélésének, értékelésének is. E törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) benyújtásának indoka tehát az, miszerint a jogalkotónak kötelessége az emberi felelősségtudat növelése, illetve a társadalmi erkölcs magasabb szintre emelése érdekében a szükséges jogszabályok megalkotása.

Az Országgyűlés 1998-ban megalkotta az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvényt (Ávt.). A törvény preambuluma szerint az állatok érezni, szenvedni és örülni képes élőlények, tiszteletben tartásuk, jó közérzetük biztosítása minden ember erkölcsi kötelessége. Az állatvilág egésze és annak egyedei megkülönböztetetten nagy értéket jelentenek az emberiség számára, ezért a Magyar Köztársaság tevékeny módon részt kíván vállalni az állatok védelme és kímélete érdekében kifejtett nemzetközi erőfeszítésekből.”

„A büntetőjognak az a feladata, hogy alapértékeket védjen és oltalmazzon, figyelemmel azonban arra, hogy a büntetőjog az állami kontrolleszközök közül utolsó eszközként alkalmazható. Az állatok bántalmazása, kínzása olyan méreteket öltött Magyarországon, hogy az államnak kötelessége ezen cselekmények ellen határozottabban fellépni.

A társadalom jelentős része által negatív megítélésben részesített ilyen jellegű legdurvább cselekmények alkalmasak arra, hogy a büntetőjogi szabályozás részét képezzék. Ezért a Javaslat az Ávt.-ben meghatározott, az állatkínzás fogalma alá sorolt elkövetési magatartások közül kiemeli azokat a legsúlyosabb magatartási formákat, amelyek indokolttá teszik a büntetőjogi szankcióval történő fenyegetést.

A Javaslat által megfogalmazott új tényállás védett jogi tárgya az állat mint érző lény életének, egészségének védelme, ugyanakkor ezen bűncselekmény az azonos védendő jogtárgyak alapján rendszerező Btk.-ban leginkább a közrend elleni bűncselekmények között helyezhető el. Ennek oka a közrend elleni bűncselekmények azon sajátossága, miszerint ezek a bűncselekmények általában nem konkrét személy jogait sértik vagy veszélyeztetik, hanem káros hatásuk ennél szélesebb kört, a társadalom egészét érintik.”