Nyomon kell követni az alapanyagok útját a „szántóföldtől az asztalig” a teljes élelmiszerláncban – mondta Kardeván Endre egy szakmai fórumon, Egerben.

Az élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár elmondta, hogy az EU tagállamaiban különösen nagy hangsúlyt kap az „áruk szabad áramlása” elv mellett az is, hogy a fogyasztók biztonságos, és jó minőségű élelmiszert vásárolhassanak.

Az élelmiszerek minőségügyi szabályozását a Vidékfejlesztési Minisztérium látja el, szorosan együttműködve a háttérintézményekkel. A hatóság szakemberei már a termelés legelején ellenőrzik az áruk minőségét, és ha bármilyen rendellenességet találnak, azonnal intézkednek a termék előállítójánál, import termékeknél az első magyarországi forgalmazójánál.

Kardeván Endre elmondta, az európai hatósági élelmiszer-felügyelet számára jelentős segítséget biztosít az úgynevezett Gyors Riasztási Rendszer (angol rövidítése szerint RASSF). Az együttműködés biztosítja, hogyha az unió területén rossz minőségű élelmiszert találnak, akkor azonnal tájékoztatást kapnak a tagországok.

2011. január 1. és 2011. szeptember 30. között a felügyeleti hatóság az előállítás, a kereskedelem és a vendéglátás területén összesen 56.462 darab élelmiszer minőségellenőrzését végezte el. A vizsgálatban fontos szerepet játszottak, és játszanak a laboratóriumok, amelyeknek a felszereltsége lehetővé teszi, hogy egyetlen mintából valamennyi elemzés elvégezhető legyen. 2010-ben több mint 260 ezer elemzést végeztek el.

A 14 db MgSzH (Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal) laboratórium nemzeti referencia laboratóriumként is működik. Annak érdekében, hogy ez a feltétel teljesíthető legyen, a vezetőknek és a személyzetnek naprakész ismeretekkel kell rendelkezniük a nemzetközileg elfogadott módszerekről. A szakmai felkészültség mellett szükséges a műszerpark állandó fejlesztése, hiszen a berendezések átlagosan 3-5 év alatt amortizálódnak, elavulnak. Vagyis aki nemzetközileg is helyt akar állni, annak folyamatosan követnie kell a technológiai újításokat.

A felügyelet számára a legnagyobb kihívást az áruk szabad áramlásából eredő, állandó felkészültség magas szintű fenntartása jelenti. Amíg a rutin jellegű ellenőrzések viszonylag jól tervezhetőek, folyamatosan készen kell állni arra, hogy egy hirtelen nem várt eseményt a lehető legszakszerűbben és leggyorsabban lehessen kezelni. A Kormányhivatalokban működő MgSzH-ban minden feltétel adott a közös szakmai irányítás biztosítására.

Kardeván Endre kiemelte, hogy az élelmiszerbiztonság javítása nem lehet kizárólag a hatóságok feladata. A vállalkozások saját területükön is sokat tudnak tenni a biztonságosabb termékek előállításáért. Alapvető fontosságú, hogy a fejlesztéseknél a lehető legjobb, számukra legmegfelelőbb technológiákat szerezzék be, amelyek a versenyképesség növelése mellett jelentősen hozzájárulnak az élelmiszerbiztonság javításához is.

Az államtitkár kiemelte azt is, hogy a vállalkozók törvényi kötelezettsége az önellenőrzés megszervezése és működtetése. A hatóságoknak és a vállalkozóknak szorosan együtt kell működniük, és szükség esetén közösen kell fellépniük azért, hogy semmi esetre se kerüljön rossz minőségű termék a fogyasztókhoz.

(Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)