Az állatokat levágásuk során meg kell kímélni minden elkerülhető fájdalomtól, szorongástól vagy szenvedéstől. E fajok levágása kizárólag kábítás után történhet. Az eszméletvesztés és az érzéketlenség állapotát az állat haláláig fenn kell tartani. Levágást csak kellő szakértelemmel rendelkező személy végezhet (a hozzáértést nem szükséges hivatalos dokumentummal igazolni). Az alábbi kábítási módszerek alkalmazhatók az egyes fajok esetében.
Sertés
- behatoló, rögzített závárzatú eszköz
- a fejen alkalmazott elektromos kábítás (az elektródáknak be kell fogniuk az állat agyát és azokat az állat méretéhez kell igazítani, áramerősség legalább 1,30 A)
- a fejen és a testen alkalmazott elektromos kábítás (áramerősség legalább 1,30 A)
Juh, kecske
- behatoló, rögzített závárzatú eszköz
- a fejen alkalmazott elektromos kábítás (az elektródáknak be kell fogniuk az állat agyát és azokat az állat méretéhez kell igazítani, áramerősség legalább 1,00 A)
- a fejen és a testen alkalmazott elektromos kábítás (áramerősség legalább 1,00 A)
Legfeljebb 5 kg-os malacot, bárányt és gödölyét a fejre mért hirtelen ütéssel is el lehet kábítani abban az esetben, ha nem áll rendelkezésre más kábítási módszer.
10 kg-nál kisebb élősúlyú juhot és kecskét nem behatoló, rögzített závárzatú eszközzel is el lehet kábítani.
Mindezeken túl lehetőség van még szabadgolyós tűzfegyver, gázok, illetve állatorvos által beadott injekció használatára is. Ezek alkalmazásáról bővebben a kapcsolódó jogszabályok adnak felvilágosítást.
Az olyan kábítási módszert, amely nem okoz azonnali halált, a lehető leggyorsabban halált okozó eljárásnak (pl. elvéreztetés, a gerincvelő megsértésével történő leölés, elektromos áramütés vagy oxigénhiánynak való tartós kitétel) kell követnie.
Az elvéreztetéskor szem előtt kell tartani, hogy a használt eszköz kellően éles legyen az eljárás minél gyorsabb kivitelezése érdekében. Csak a tökéletesen kivérzett állati testen kezdhetők meg a további műveletek (pl. forrázás).
