Az öt „szabadságjog” eredete a brit Roger Brambell 1965-ben kiadott tanulmányára vezethető vissza. Az intenzív technológiák szerint tartott haszonállatok jólétéről szóló dolgozat állapította meg első ízben, hogy az állatokat úgy kell tartani, hogy azok képesek legyenek felállni, lefeküdni, megfordulni, tisztogatni magukat és kinyújtani végtagjaikat. E következtetések hatására állította fel a brit kormány a Haszonállatok Jólétének Tanácsát (Farm Animal Welfare Council – FAWC), amely Brambell megállapításait továbbfejlesztve 1979-ben dolgozta ki az alábbi öt pontot, melyek azóta is a terület jogi szabályozásának alapját képezik világszerte.