Az I. világháborút követően az újonnan megjelent és elterjedt intenzív állattartási rendszereket egyre erősebb kritikák érték. Ezeket a technológiákat az hívta életre, hogy a tudományos haladás lehetővé tette az emberiség nagy mennyiségű olcsó táplálékkal való ellátását, rövidesen szembeötlővé vált a velük együtt járó egészségügyi, környezetvédelmi és etikai problémák sora is.
A II. világháborút követő elvárosiasodás során már nem csak a tehetős emberek, de a szerényebb körülmények között élők is megengedhették maguknak, hogy pusztán kedvtelésből állatokat tartsanak otthonaikban. Ennek eredményeképpen a hobbiállatok létszáma megsokszorozódott.
Napjainkban a fogyasztók egy része számára fontossá vált, hogy bizonyos termékek előállításakor az állatvédelmi, állatjóléti szempontok is messzemenőkig érvényesüljenek, ezzel a terület a piaci igények által is előtérbe került. Az állatvédelem mára nem csak jótékonysági, hanem komoly gazdasági vetületekkel is bír.
Mindezek együttes hatására alakult ki a modernkori állatvédelmi szabályozás.
A mai magyar jogrend tekintetében két, az állatok védelméhez közvetlenül kapcsolódó mérföldkőről beszélhetünk. Az első, hogy 1998. március 16-dika óta Magyarországnak is van önálló állatvédelmi törvénye, amely 1999. január 1-jén lépett hatályba. A második a Büntető Törvénykönyv 2004-es módosítása, melynek során megállapítást nyert az állatkínzás tényállása, így büntetőjogi értelemben is szankcionálhatóvá vált az állatokkal való nem megfelelő bánásmód (az indítvány benyújtását megelőzően rövid idő alatt több mint 350 ezer támogató aláírás gyűlt össze).
2004-ben történt meg Magyarország uniós csatlakozása, mely szintén jelentős változásokat hozott, hiszen újabb szempontokkal gazdagodtak a magyar állatjóléti előírások. Ugyanakkor hazánk a közösségi szinten harmonizált szabályozási területek jó részén már a csatlakozást megelőzően is részletes előírásrendszerrel rendelkezett.
Ha végigtekintünk a folyamaton, hogy az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény egyes végrehajtási rendeletei milyen sorrendben követték egymást, megállapítható, hogy először a tudományos célra felhasznált állatok (1998), majd a mezőgazdasági haszonállatok és a veszélyes állatok tartása és felhasználása kapcsán alkotott részletes szabályokat az illetékes jogalkotó (1999). Ezt követően az állatkerti (2001), majd a cirkuszi állatok (2007) tartását terelte szabályozott mederbe, míg a társállatokkal való bánásmód részletes szabályait csak 2010 óta tartalmazza a magyar jogrend.