Tisztelt Olvasó!
Ön most a Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszerlánc-felügyeleti és Agrárigazgatási Államtitkárság honlapját olvassa.
Az élelmiszeripar stratégiai jelentőségű ágazat, így az Élelmiszerlánc-felügyeleti és Agrárigazgatási Államtitkárság fontosnak tartja, hogy mind az ipar szereplői, mind a fogyasztók részletes tájékoztatást kapjanak az élelmiszerlánccal kapcsolatos lényeges kérdésekről, hírekről, eseményekről. A honlapon olyan lényeges területek kapnak helyet, mint az eredetvédelem, minőségpolitika, a Magyar Élelmiszerkönyv, a jelenleg módosítás alatt álló élelmiszerjelölés, a hatályos jogszabályok és jogszabályváltozások, az élelmiszerláncban történt jogsértések, a szakterületekkel kapcsolatos új információk és a vállalkozások munkáját segítő útmutatók, tájékoztató anyagok stb.
Bízunk benne, hogy honlapunk a szakmabeliek és érdeklődők számára egyaránt hasznos segítséget nyújt. Amennyiben bármilyen kérdése vagy hozzászólása lenne a honlapon található információkkal kapcsolatban, a Szóljon hozzá! menüpontban felteheti kérdését.
A következőkben az élelmiszeripar 2011. évi eredményeiről olvashatnak egy cikket:
Régi hagyomány, hogy az év vége felé közeledve mérleget vonunk az eltelt időszak eseményeiről, az elért eredményekről és az esetleges kudarcokról. A élelmiszeripar számára a 2011. évi esztendő - az előrejelzések alapján - nem hoz áttörést, igaz ez negatív és pozitív értelemben egyaránt. A belföldi értékesítés várhatóan idén is negatív irányú lesz, bár a korábbiakhoz képest kisebb piacvesztéssel számolunk. Az export értékesítés várhatóan idén is hozza a pozitív szaldót, bár a növekvő import miatt az export-import egyenlegen továbbra is van mit javítani. Örvendetes azonban, hogy ha még csak apró léptékkel is, de megtisztulni látszik az élelmiszeriparban a termékszerkezet átalakítás folyamata. Sokan vannak, akik az elmúlt évtized eseményei láttán úgy ítélik meg, hogy az élelmiszeriparnak nincs jövője Magyarországon. Ilyenkor általában a szétaprózódott, főként KKV-kra épülő feldolgozói struktúrára, a jelentős forráshiányra, a kevés hazai alapanyagra, a globális kereskedelemből adódóan a versenyhátrányra hivatkoznak. A nosztalgikus megközelítésben megemlékeznek a mára csak hírből ismert nagy élelmiszeripari tömegtermelő üzemekről, a jelentős oroszországi export szállításokról, az élelmiszeriparban foglalkoztatottak több százezres táboráról. Sajnos elég sok elvesztegetett évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy rájöjjünk, megváltozott a világ, vele együtt a piac és a vevői elvárások egyaránt. Ma már csak egy teljesen újra szerveződő, új termékszerkezetre támaszkodó élelmiszeriparral lehetünk ismét versenyképesek. Mindehhez adottak a feltételeink, csak végre össze kell fognunk és a nehéz gazdasági környezetben is előre kell tekintenünk, ha úgy tetszik menekülnünk.
Mik a legfontosabb javítandó területek?
1. Alapvető cél a mennyiségi és minőségi szempontból biztonságos hazai alapanyag ellátás megvalósítása. A mezőgazdasági teljesítmény alapvetően visszahat az élelmiszeriparra. Szükség lenne a munkaigényesebb kertészeti kulúrák megújítására is. A Dél-Alföldi térségben ilyen a fűszerpaprika termesztés kérdése.
2. A termékszerkezet megújításában kulcskérdés a magas hozzáadott érték és a kiváló minőség. A magyar élelmiszeripar az árversenyt nem nyerheti meg. Ezért a megtermelt, relatíve kevés alapanyagból a speciális fogyasztói igényeket kielégítő, a hagyományos , regionális ízeket ismét felfedező, az egészséges táplakozás céljait szolgáló élelmiszerek előállítására kell koncentrálni. Természetesen fontos, hogy mindez termelési méretek figyelembe vételével történjen. Szükség van a kistermelők helyi igényeket kielégítő, hagyományos élelmiszereire, a közepes üzemek magas minőségi értékű termékeire és a nagyüzemek egészséges táplálkozást kielégítő tömegtermékeire egyaránt. Az élelmiszer-feldolgozási tevékenységbe egyre inkább célszerű bekapcsolódniuk a termelői közösségeknek is.
3. Az egyik legkényesebb, de egyben legsürgetőbb feladat a vállalkozók összefogása. Termelők és feldolgozók, kis feldolgozók és nagyok, KKV-k egymás között egyaránt összehangolhatják, beszerzési, termelési, értékesítési érdekeiket és lazább vagy kötöttebb közös szövetkezéseket alakíthatnak ki. Bár ez csak egy lehetőség, azonban a piaci folyamatokat figyelve az élelmiszer termelő-feldolgozó vállalkozásoknak a jövőt, a piacon maradás megalapozását jelenti. Egyre kisebb a piaci esélye a mi szakmánkban az egyedül vállalkozóknak, hiszen a rendkívül koncentrált kereskedelmi hálózatokkal érdemben csak megfelelően szervezett termelő-feldolgozó közösség tud eredményesen együttműködni. Az egyéni vállalkozóknak egyre inkább a helyi piacokon, Interneten történő értékesítés lesz kifizetendő.
4. A termékszerkezet megújításával, az összefogás megalapozottságával egyidejűleg meg kell újítani az élelmiszeripari marketinget. Ezen a területen mind az egyéni, mind a kollektív megjelenésekben óriási a kihasználatlan tartalék. Meg kell ragadni azokat az eszközöket, amelyek segítenek a fogyasztók bizalmának elnyerésében, igényük tudatos formálásában, a vásárlási szokások kialakításában.
Ezek persze csak a jéghegy csúcsát jelentik. Minden területre részletes intézkedéseket kell meghatározni, hogy valóban megvalósíthassuk közös álmunkat, hogy a magyar élelmiszeripar ismét az európai élelmiszer minőség meghatározó szereplője lehessen.
A Vidékfejlesztési Minisztériumban stratégia már van, de megvalósítani csak közösen tudjuk.
Gyaraky Zoltán-VM Élelmiszer-feldolgozási Főosztály főosztályvezető
Forrás:Regemida Hírlevél , V.évfolyam 4.szám 2011. december hó
