A Kormány az elmúlt közel 4 évben megkezdte a parlagfű elleni védekezés feladatainak felülvizsgálatát, a megelőző évek tapasztalatait alapul véve kidolgozott egy komplex, parlagfű elleni védekezést segítő Akciótervet, mely a hatóság, a civil szervezetek, és a gazdálkodók véleményét is figyelembe véve foglalja össze a lakosságot érő pollenterhelés csökkentése érdekében szükséges intézkedéseket.

Magyarország jelenleg Európa egyik, parlagfűvel leginkább fertőzött országa, ezért a parlagfű fertőzöttség csökkentése, a súlyosan allergén gyomnövény pollenszámának a visszaszorítására a Kormányzat számára kiemelt, társadalmi összefogást igénylő feladat.

 

A parlagfűvel fertőzött területek csökkentése érdekében a Kormány 2012. július 6-án elfogadta a Magyarország Parlagfű Elleni Rövid és Középtávú Védekezési Akciótervéről szóló 1230/2012. (VII.6.) Korm. határozatot (a továbbiakban: Akcióterv), mely célkitűzése a 2012-2020 közötti ciklusban a földhasználók felkészítése a parlagfű elleni védekezésre, ugyanakkor annak biztosítása, hogy a szankciók alkalmazása ösztönzőleg hasson az önkéntes jogkövető magatartás kialakítására.

 

Az Akciótervben foglaltak szerint a Vidékfejlesztési Miniszter minden év január 31-ig beszámol a Kormány előző évi parlagfű elleni védekezést szolgáló tevékenységéről.

A Vidékfejlesztési Minisztérium a 2012. évi és 2013. évi eredményekről a jelentéseket elkészítette, azokat a Kormány elfogadta. A jelentések a Vidékfejlesztési Minisztérium honlapján elérhetők.

 

2010. óta folyamatos csökkennek a parlagfű pollenszezonban mért legmagasabb napi pollenkoncentráció-értékei:

2010-ben a legmagasabb napi koncentráció 1684 db/m3 pollen, 2011-ben 1339 db/m3, 2012-ben 876 db/m3, 2013-ban a legmagasabb napi koncentráció már 617 db/m3 pollen volt.

 

Az önkéntes jogkövető magatartás leginkább társadalmi szemléletformálással érhető el, ezért a kormányzati stratégiának megfelelően az érintett tárcák, így a Vidékfejlesztési Minisztérium is segíti az állampolgárokat kötelezettségeik megismerésében, a jogszabályok betartásában.

Mindezek mellett hangsúlyt fektet a társadalmi összefogás erejére, hiszen a hatósági munka eredményeit a lakosság illetve a szakmaközi-, és civil szervezetek tudatos szerepvállalása teheti tartóssá és így elérhetjük célunkat, a pollenkoncentráció folyamatos csökkenését.